A mai bejegyzés még véletlenül aktuális is lesz, hiszen a soron következő trilógia befejező epizódja hamarosan a mozikba kerül.
Nem nehéz kitalálni, hogy melyik könyvről is lesz szó:
Suzanne Collins: Az éhezők viadala
 |
| Forrás: www.agavekonyvek.hu |
Valahogy nem fogott meg, egyáltalán nem gondoltam, hogy az én szájízemnek megfelelő lenne, ahhoz túl véres, túl zaklatott.
Általában előbb szoktam elolvasni a könyvet, csak utána nézem meg a belőle készült filmet.
Ez most fordítva történt, ráadásul, a filmet is csak nemrég láttam, pedig már 2012-ben bemutatták.
Nagy nehezen rávettem magam, hogy megnézzem, épp nem volt más a porondon. Hát... le sem bírtam róla venni a szemem! A második részt is meg kellett néznem...
Így már biztos volt, hogy a könyvet el KELL olvasnom.
A film is nagyszerű, látványos, de aki szereti az izgalmakat, a pörgős történetet, annak kötelező olvasmány.
El kell ugyan rugaszkodni a valóságtól, miközben belefeledkezünk a cselekménybe, ugyanis a jövőben játszódik a történet.
Gondolom, hogy a filmet már sokan láttátok, így már nem fog felkészületlenül érni a história:
A jövőben, az egykori Észak-Amerika romjain újjáépült országban, Panem-ben találjuk magunkat.
Az ország körzetei, régen fellázadtak az irányító központ, a Kapitólium ellen. Azért, hogy az ezzel járó borzalmakat soha senki ne felejthesse el, minden évben megrendezik az Éhezők Viadalát, amin minden körzetből egy lágy és egy fiú gyermeknek kell életre-halálra küzdenie.
A főhősünk Kattnis Everdeen önként jelentkezik, hogy a húgát megmenthesse a biztos haláltól.
Azok érdekében, akik még nem látták a filmet, nem szeretnék részletekbe bocsátkozni a történetet illetően.
Mint a legtöbb könyvben, itt is jellemző, hogy Katniss-en kívül, nem nagyon ismerünk meg részletekbe menően más szereplőt.
Persze a főbb karakterek ki vannak dolgozva, de mégsem tudjuk sokszor eldönteni, hogy milyen is az adott alak valójában. Például Peeta Mellark, a körzet másik kiválasztottja: az kiderül elég hamar, hogy ő szerelmes Katniss-be, azonban más fontos jellemvonása nem nagyon fedezhető fel, csak ha nagyítóval keressük.
Ez egyébként a trilógia javára fog válni a következő kötetek során.
A történet picit megakad, amikor az arénában sokáig esik az eső, de egyébként gördülékenyen zajlanak az események.
Azzal gondolom nem lövöm le a poént, hogy Katniss túléli a viadalt (hiszen akkor nem lenne a másik két könyv), de örömre semmi oka, el kell számolnia a lelkiismeretével.
Nekem már ebben a könyvben is kissé labilisnak tűnik a főszereplő hölgyemény, de ettől csak közelebb éreztem magamhoz. Szerethetőbb, mert nem tökéletes.
Azoknak ajánlom, akik nincsenek rosszul egy kis vértől és izgalomtól. Nem sok alkalom van a mosolygásra olvasás közben, de a történet magával ragad és már el is vesztél, képtelenség lerakni.
Nemsokára jelentkezem a további két kötettel is, de nem akartam a hármat egy bejegyzésbe tömöríteni, kicsit sok lett volna! :)
Ti olvastátok már? Hogy tetszett?
Millió Puszi és Ölelés:
Dius
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése