Egy egész jó kis hétvégén vagyok túl és úgy gondoltam megosztom veletek képekben. Akár egy kis programajánlónak is nevezhetném jelen szösszenetet. :)
A Lélekpillangó következő részét képezi, mert egy kicsit személyesebb hangvételű bejegyzést olvashattok.
Szombaton, évezredek óta először négyesben vettük nyakunkba a várost. Édes-anyukámmal, a hugicámmal és a párommal.
Még nem voltam az újranyitott Vár Bazárban, annak ellenére, hogy a kedvenc helyeim egyike a Budai Vár.
Sétáltunk egy hatalmasat, majd tovább vitt minket a lábunk.
A Margit-szigetig meg sem álltunk, ahol nem régen adták át a Japánkertet. Még sohasem utaztam a szigeten közlekedő BKK busszal, hát most ez is megtörtént. :D
A kert csodálatos! Kis tavakkal, sziklakerttel és különleges növényekkel.
Egy kis csodára leltünk a séta alatt:
Egy aprócska papír szívecske... Annyira tökéletesen illett a pillanathoz, mintha direkt arra várt volna, hogy örömet okozzon. :)
Este vacsorát készített nekem a párom és bevackolva filmet néztünk.
Vasárnap reggel a fodrásznál kezdtem, amit facebook-on meg is osztottam már veletek.
Nos.... ezúttal az eredménnyel meg vagyok elégedve (!), de így is egy különös élmény kerekedett belőle.
A fodrász ugyanis nem volt hajlandó kommunikálni. :D És ezt értsétek a szó legszorosabb értelmében. Bemutatkozás nuku, elkezdte mosni a hajam, na jó gondoltam legalább arról szólok, hogy göndör a hajam, tehát számítson rá.
Majd a székben ülök, már fogja az ollót és vágná a hajam, mikor megkérdeztem tőle, hogy nem akarja e meghallgatni előbb, hogy miért is vagyok ott?
Semmit nem kérdezett, semmit sem mondott csak neki esett... De még annyit sem, hogy hol szoktam elválasztani vagy milyen legyen a vége...
Végül már fogta a hajszárítót, kapcsolná be, de meg nem kérdezte volna, hogy milyenre szárítsa, azért is rá kellett szólnom, hogy légyszike egyenesre.
Végül, mikor már egyéb cuclikat pakolt a sérómra és én, megátalkodott meg mertem kérdezni, hogy épp mit ken a hajamra, úgy megilletődött, hogy alig bírt válaszolni. :D
De a lényeg, hogy a frizurám rendben van! :)
Tudom, hogy az előtte képet már láttátok, de így egymás mellett talán jobban látszik a különbség:
Délután haza jött Édesapám és a bátyuskámék, együtt ebédeltünk.
Majd, hogy ledolgozzuk a kalóriabevitelt, sétáltunk egyet... a cukrászdáig! :D
Késő délután a párom neki látott és sütött nekünk egy édi cipócskát!
Pont vacsira lett kész. Nem bírtuk megvárni míg kihűl teljesen, így még melegen neki estünk. Ennyi maradt belőle:
Mondanom sem kell, hogy isteni íze volt! Még a képre nézve is összefut a nyál a számban.
Remélem tetszett ez a kicsit személyesebb poszt.
Nektek hogy telt a hétvége? :)
Millió Puszi és Ölelés:
Dius
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése